Kinek az élete?

Nem tudsz megfelelni az elvárásoknak? Eddig minden igyekezeteddel azon voltál, hogy megfelelj, de egyrészt sosem jártál sikerrel, másrészt 30, 40, 50…évesen már jó lenne a saját életedet élni? Sőt érzed, hogy ezt már sokkal korábban el kellett volna döntened. Hogy miért? Mert ez a Te életed. Felnőttként már nem akarsz a szüleiddel való találkozások alkalmával folyton készenlétben állni, hogy ismét milyen helyzet lesz amire nemet mondanál, vagy kiállnál végre magadért, de nem akarod megbántani, ezért inkább alárendelődsz és óriási belső feszültség termelődik benned.

Végig asszisztáltad a szüleid múltbéli minden jó és rossz döntését, viselted azok következményeit, mondjuk nem is volt más választásod, Téged sosem kérdezett meg senki, hogy úgy jó lesz-e ahogy épp történnek a dolgok. A Te érzelmi állapotod, szükségleteid nem voltak fontosak, talán érvénytelenítették is azokat. De ezzel már tudsz mit tenni, a múltra már nem tudsz hatással lenni. Egy dologra viszont igen, a jelenre. És Te itt a jelenben eldöntheted, hogyan folytatod tovább az életed…, továbbra is mások igényei, akarata irányít Téged, vagy kézbe veszed az életed irányítását. Eldöntöd, hogy nem akarsz megfelelni, vigyázni mikor mit teszel, mondasz, nem akarsz magyarázkodni olyan dolgokról, amihez igazából senkinek semmi köze, aki nem egy háztartásban él veled. Nem akarod tovább elviselni az érzelmi zsarolás, manipuláció romboló hatásait.

A család az a közeg, ahol a családtagok biztonságban érezhetik magukat, hogy ha hibáznak is a többiek megbocsátanak. Egy gyerek ebben a közegben próbálgatja a szociális kapcsolatok alakítását, döngeti a korlátokat. A szülőnek pedig az a dolga, hogy megtartsa azokat nem pedig, hogy ráborítsa azt a gyerekére, érvénytelenítve ezzel az érzéseit, véleményét, létezését. Sajnos nem minden gyermek nevelkedik olyan kivételes helyzetben, hogy biztonságban érezhesse magát, (ahol elfogadják az érzéseit legyen az negatív, vagy pozitív és megtanítják rá mit kezdjen velük) mert lehet, hogy azt tanulta meg, hogy mindig vigyáznia kell mit mond, tesz, máskülönben azt éreztetik vele, hogy nem szerethető. Ezért inkább mindent megtesz, lemond önmagáról csak a szülők szeretetét el ne veszítse, de sosem lehet elég jó. A szülő ezt nem direkt akarja így, ő is ezt a mintát kapta saját szüleitől, így tud működni. De Te felnőttként már viszont dönthetsz az életedről. Te választhatod önmagad és a szabad életet. Önismereti munkával ezek a mintázatok felülírhatók és elsajátíthatók azok a viselkedésformák, amikkel meghúzhatod a saját határaidat, anélkül, hogy sérülne a kapcsolat.

Egy megfelelő segítő szakemberrel történő alkalmak során könnyedén megtanulod felismerni, tudatosítani, megélni és kezelni az érzéseidet. Megtanulod továbbá, hogy tudod meghúzni a határaidat énközléssel, hogyan mondhatsz nemet olyan helyzetre, ami már nem szolgál Téged, nem komfortos.

Nyuzó Andrea