Határhúzás a mindennapokban

Mit tegyél, ha gyakran érzed azt, hogy 1-1 helyzet megalázó számodra, vagy túlságosan alárendelődsz?

Először is fontos, hogy utólag, amikor lehiggadtál a szituációt követően ránézz arra, mi történt. Mit mondott, vagy tett a másik fél és Te hogyan reagáltál kifelé és milyen érzéseid voltak, amiket nem tudtál kikommunikálni, vagy nem megfelelően (ez az a tipikus helyzet amikor azon töprengsz utólag, hogy legszívesebben ezt és ezt mondtam, tettem volna, vagy azt kellett volna tennem…). Majd vizsgáld meg azt is, hogy az érzések milyen fizikai tünetekkel társultak – izzadás, magasabb pulzus, gyomorgörcs…stb -. Ezek mind segítségedre lesznek, hogyha legközelebb ilyen szituációba kerülsz akkor, ha észreveszed a kísérő tüneteket máris tudod a figyelmedet fókuszálni. A befelé figyelés segíthet abban is, hogy lenyugtasd magad, vagy épp higgadt maradj, így kisebb eséllyel fogják az érzelmeid elhomályosítani a józan ítélőképességed.

Következő lépésként tudatosítanod kell magadban, hogy az érzéseidhez jogod van. Lehet azt mondani egy szituációban, hogy megértem, hogy dühös vagy, de velem így nem viselkedhetsz. A másik féltől származó agressziót, méltatlan, vagy épp toxikus hozzáállást pedig a legszerencsésebb ott és abban a formában kezelni, ahonnan jött. Mit jelent ez? Például: A munkahelyen keletkezett frusztrációdat, amit akár a vezetőd váltott ki helytelen magatartásával, akár kolléga, vagy ügyfél, azt ott szerencsés abban a pillanatban kezelni. Ugyanis, ha magadban tartod egyrészt a Te egészségedre is káros, másrészt ha még haza is viszed magadban és az otthon falai között jut érvényre, akkor az már nem oda való.

A határaink határozott, következetes meghúzásához helyre kell állítani önértékelésünket, illetve szükségünk lesz tudatosságra, gyakorlásra.